Gyakran nem azért hallgatunk, hogy megértsük, hanem hogy felkészüljünk a válaszra.
Ez a szokás a párbeszédet két párhuzamos monológgá változtatja, megfosztva minket a beszélgetőpartnerrel való valódi kapcsolattól – számol be a tudósítója.
Az aktív hallgatás olyan tudatos folyamat, amelyben teljes mértékben a másik ember érzéseinek és gondolatainak megértésére összpontosítunk. Ez megköveteli az automatikus reakciók elhagyását és a saját egónkon való túllépést.
Fotó: Pixabay
A mély hallgatás legfőbb akadálya az állandó belső értékelésünk és az a vágyunk, hogy azonnal megoldást kínáljunk. Amikor tanácsot adunk, akaratlanul is a csúcs pozícióját foglaljuk el, megfosztva a beszélgetőpartnert a lehetőségtől, hogy önállóan megértse a helyzetet.
Az agy a válaszadás szükségességét összetett, mentális erőforrásokat igénylő feladatként érzékeli. Miközben a válaszunkon gondolkodunk, fizikailag képtelenek vagyunk a beszélő szavait teljes mértékben feldolgozni, így fontos árnyalatokról és érzelmekről maradunk le.
Az empatikus hallgatás pszichológiai biztonságot teremt azáltal, hogy lehetővé teszi a személy számára, hogy elfogadva és megbecsülve érezze magát. Amikor ítélkezés vagy megszakítás nélkül hallgatnak meg minket, intuitív módon mélyebben megnyílunk, feltárva a probléma valódi gyökerét.
Az egyik legfontosabb technika a verbalizáció – az elhangzottak jelentésének saját szavakkal történő újramondása. Ez az egyszerű technika lehetővé teszi a megértés pontosságának ellenőrzését, és a párbeszédben való valódi részvételről tanúskodik.
Egy másik hatékony eszköz az érzések tükrözése, amikor megnevezi azt az érzelmet, amelyet Ön szerint a beszélgetőpartner érez. Az ilyen hangoztatás segít a beszélgetőpartnernek, hogy jobban tudatában legyen belső állapotának, és csökkentse érzelmei intenzitását.
A nyílt végű kérdések művészete természetesen fejleszti a beszélgetést azáltal, hogy arra ösztönzi a beszélgetőpartnert, hogy részletesebb válaszokat osszon meg. A „mit”, „hogyan” és „miért” kérdések sokkal jobban működnek, mint a zárt kérdések, amelyek egyszavas „igen” vagy „nem” választ igényelnek.A csend a párbeszédben megszűnik kínosnak lenni, és munkaeszközzé válik, amely teret ad a gondolkodásnak. A szünet azt jelzi, hogy nem sietsz, és kész vagy megvárni, amíg a beszélgetőpartner a végére megfogalmazza a gondolatát.
Az aktív hallgatás rendszeres gyakorlása drámaian megváltoztatja nemcsak a személyes, hanem a szakmai kapcsolatok minőségét is. A kollégák és partnerek elkezdik Önt megbízható szövetségesnek tekinteni, ami bizalmat épít és növeli a közös munka hatékonyságát.
Ahhoz, hogy ezt a készséget a gyakorlatba ültesse, kezdje kicsiben, és szenteljen naponta egy teljes beszélgetést csak az ítélkezésmentes hallgatás technikájának gyakorlására. Fokozatosan a mások mondandójára való odafigyelés erőfeszítésből fenntartható szokássá válik.
A mély hallgatás olyan csendes ajándék, amelyet újra és újra megajándékozhatunk az emberekkel. Nem igényel különösebb képzést, de igazán bölcs beszélgetőpartnerré tesz, aki pusztán a jelenlétével képes sebeket gyógyítani.
Olvassa el még
- Hogyan kérj szívességet: pszichológiai technika a garantált eredményekért
- Hogyan ismerjük fel a manipulációt a kommunikációban: 3 biztos jel, amit a legtöbb ember figyelmen kívül hagy
