Egyetlen végre nem hajtott technika vad dzsungellé változtathatja a takaros paradicsombokrokat.
A passziválás csak az első terméskiesésig tűnik zavarónak – számol be a tudósítója.
A magára hagyott növény minden erejét arra fordítja, hogy elfoglalja a területet. Végtelen számú mostohagyereket – a főszár e vegetatív ikertestvéreit – hozza létre.
Fotó:
Minden új hajtásnak táplálékra, vízre és napfényre van szüksége. A bokron belül ádáz verseny kezdődik a korlátozott erőforrásokért.
Ennek eredményeképpen virágzás és terméskötődés helyett buja, zöld tömeget kapunk. A bokrok kicsik, és a petefészek gyakran lehullik.
Az ilyen paradicsomok érése a végtelenségig elhúzódik, megragadva a szezon végét. A gyümölcsnek nincs ideje elnyerni a szükséges édességet és méretet.
A megvastagodott bokor a gombabetegségek, különösen a fitoftórózis táptalajává válik. A nedves és szellőzetlen környezet ideális inkubátor a fertőzések számára.
Az ilyen sűrű bokrok öntözése és permetezése nem produktív és nem biztonságos. A víz és az oldatok egyszerűen nem érik el a céljukat, és a felső leveleken ülepednek le.
A beporzás a sűrűben szintén nagyon nehéz. A méhek és a szél nehezen érik el a mélyben rejtőző virágokat.
Az indeterminált fajták ellenőrzés nélkül három méter magasra is megnőhetnek, és a vesszőket letörhetik. A determináns fajták egyszerűen áthatolhatatlan gömbökké válnak.
Néhány zöldségkertész alapvetően elutasítja a passziválást, a folyamat természetességére hivatkozva. A természetnek azonban nem célja, hogy az embereket nagy gyümölcsökkel táplálja.
Feladata a faj fennmaradása a magok maximális eloszlásán keresztül, még ha ezernyi kis gyümölcsben is. A mi érdekünk ezzel szemben a nagy és jó minőségű termés.
A mostohagyermekek rendszeres eltávolítása a növény energiáját egyenesen a gyümölcsképzésbe irányítja. A nedvmozgás a saját paradicsomból készült salátáról szőtt álomért dolgozik.
Jobb, ha reggel tíz percet töltesz azzal, hogy körbejárd az ágyásokat, mintha később, augusztusban a könyöködet harapdálnád. Ez egyfajta meditációvá válik, és lehetőség a növényekkel való közösségre.
Te magad is érezni fogod a bokor életritmusát, megérted, hogy hová fogja irányítani az erőit. Idővel a metszés rutinból tudatos párbeszéddé válik a kerttel.
Természetesen vannak olyan karós fajták, amelyek nem igényelnek alakítást, de ezek kisebbségben vannak. A klasszikus paradicsomok többségénél azonban a metszés nem szeszély, hanem komoly szükségszerűség.
Eredmény fegyelmezett A legelterjedtebb megközelítés az, hogy erős bokrokat nevelünk, amelyek tele vannak sima, telt ízű gyümölcsökkel. Ezek korábban érnek és sokkal ritkábban betegszenek meg, mint elhanyagolt társaik.
Olvassa el még
- Miért meszelik a tapasztalt kertészek ősszel a fákat: egy nagy mítosz megdöntése
- Hogyan készítsünk tökéletes komposztot: meglepő összetevők, amelyek a hulladékot arannyá változtatják a kert számára
