A háziállatok világában a csincsillák egy igazán egyedi tulajdonsággal tűnnek ki.
Szőrzetük olyan sűrű, hogy a bolhák és más élősködők nem tudnak benne megélni, testüknek pedig gyakorlatilag nincs semmilyen szaga – számol be a .
Ez a tulajdonságuk nem véletlen szerencse, hanem a magashegyi Andok zord körülményeihez való evolúciós alkalmazkodás eredménye. A hideg és száraz éghajlaton, ahol alacsony a páratartalom és kevés a növényzet, nemcsak veszteséges, de veszélyes is lenne erős szagokat termelni.
Fotó:
Az erős szagok vonzzák a ragadozókat, a csincsillák pedig rágcsálók lévén a tápláléklánc legalján állnak. A természet tökéletes álcázási rendszert adott nekik, amely gyakorlatilag láthatatlanná teszi őket ellenségeik szaglása számára.
A hőszabályozásuk is másképp működik, mint más emlősöké. A csincsillákból teljesen hiányzik az izzadság- és faggyúmirigyek, amelyek a legtöbb állatnál a szagok fő forrását jelentik.
Izzadtság helyett hatalmas, hajszálerekkel átszőtt fülkagylójukon és egyedi légzésükön keresztül szabályozzák testhőmérsékletüket. Ez a fiziológiai sajátosság drámaian megváltoztatja testük kémhatását.
Még a vizeletükben is viszonylag alacsony az ammónia koncentrációja más rágcsálókhoz képest. Ez azért van, mert veséjük megtanulta, hogy a lehető leghatékonyabban vonja ki a nedvességet mindenből, amit elfogyasztanak.
Egy uráli tenyésztő, aki évek óta foglalkozik csincsillákkal, mosolyogva jegyezte meg, hogy kenneljeinek egyszerűen széna és száraz fatöltelék szaga van. Ezt az illatot egy régi könyv vagy egy őszi erdő szagához hasonlította, de nem egy állatéhoz.
Ennek a higiénikus idillnek azonban van egy árnyoldala. A természetes zsíros kenőanyagtól megfosztott vastag szőrzet kategorikusan nem tűri a nedvességet. Ha nedves, azonnal magába szívja a vizet, mint egy szivacs, és hosszú időbe telik, amíg megszárad.
A nedves bunda a gombák táptalajává válik, ezért a természetben a csincsillák soha nem fürdenek vízben. Ehelyett nagy élvezettel fürdenek finom vulkáni homokban vagy zeolitporban.
Ez a kezelés nemcsak megtisztítja a bundájukat a felesleges zsírtól és szennyeződésektől, hanem hihetetlen örömöt is okoz nekik. A homokban bukdácsoló csincsillát nézni esztétikai élvezet a tulajdonos számára.
Tisztaságuk a mondás részévé vált, és naponta több órát töltenek ápolással. Hosszú nyelvükkel és mellső lábaikkal nyalogatják a bundájukat, így tartva fenn természetes „láthatatlanságukat”.
Ez a tulajdonságuk ideális háziállattá teszi őket a lakásban élők és az érzékeny szaglású vagy allergiára hajlamos emberek számára. Bár bundájuk vastag, nem teríti szét az allergéneket, mint a macska- vagy kutyaszőrzet.
Érdemes azonban nem elfelejteni, hogy a szag hiánya nem engedmény a rossz gondoskodásra. A ketrecet továbbra is rendszeresen tisztítani kell, és a fürdető ketrecben lévő homokot is gyakran kell cserélni, hogy az hatékony maradjon.
A csincsilla bebizonyítja, hogy feltűnésmentesnek lenni nem jelenti azt, hogy érdektelen. Titokzatos és tiszta természetük csak kiemeli egyediségüket a kisállatok világában.
Olyanok, mint a távoli hegyekből érkezett kis földönkívüliek, akiknek biológiája arra emlékeztet minket, hogy az evolúció útjai mennyire változatosak. Tartalmuk lehetőséget ad arra, hogy megérintsük ezt a törékeny, csak szénaillatú világot.
Olvassa el még
- Mi történik, ha egy papagáj unatkozik: az igazság a destruktív viselkedésről és hogyan kerülhetjük el azt
- Miért dönti a kutya a fejét: meglepő okok a tapogatózó szokásért
