Paradoxnak tűnik, de a kompetens konfliktuskezelés képessége az egyik legmegbízhatóbb előrejelző a házaspár hosszú élettartamát.
Azok a párok, akik egyáltalán nem veszekednek, gyakran vagy zseniálisan kezelik a nézeteltéréseket, vagy egyszerűen csak elkerülik őket, ami sokkal veszélyesebb – számol be a .
A konfliktuskerülés a béke illúzióját kelti, amely alatt a neheztelés lavinája gyűlik össze.
Fotó: Pixabay
A konfliktus nem a kudarc jele, hanem természetes része minden hosszú távú interakciónak két ember között. Két különböző ember nem akarhatja mindig ugyanazt a dolgot, nem lehetnek azonos nézetei és nem érzékelheti ugyanúgy a valóságot. A nézeteltérés elkerülhetetlen, és ebben rejlik az értéke.
A viták, ha konstruktívan közelítjük meg őket, döntő funkciót töltenek be – feltárják a felgyülemlett problémákat. Olyanok, mint egy lakmuszpapír-teszt, amely megmutatja, hogy van egy gyenge pont a kapcsolatrendszerben, amely figyelmet és javítást igényel. E jelzés nélkül a pár tehetetlenségben halad tovább, egészen addig, amíg komoly krízisbe nem kerül.
John Gottman pszichológus, aki évtizedek óta tanulmányozza a párokat, megállapította, hogy nem maguk a konfliktusok destruktívak, hanem bizonyos viselkedési stílusok a konfliktusok során. Ezek közé tartozik a kritika, a megvetés, a megtorló védekező magatartás és a süket védekezés. Ez a „világvége 4 lovasa” az, ami nagy pontossággal jósolja meg a válást.
A konstruktív veszekedés mindig az adott konkrét problémára összpontosít, nem pedig a partner globális személyiséghibáira. A „Bánt, ha figyelmeztetés nélkül késel” mondat másképp működik, mint a „Mindig mindent elrontasz, felelőtlen vagy”. Az előbbi megnyitja a párbeszédet, az utóbbi azonnal lecsapja azt.
Egy 15 éve együtt élő pár megosztotta a ki nem mondott szabályukat: soha nem hagyják el a szobát anélkül, hogy befejeznének egy nehéz beszélgetést, még akkor sem, ha órákig tart. Engedélyt adtak maguknak arra, hogy dühösek legyenek, de megtiltották, hogy sértegetésig és megalázásig fokozódjanak. Ez a paktum átsegítette őket a legkomolyabb kihívásokon.
Kulcsfontosságú készség az a képesség, hogy le tudjunk nyugodni, amikor az érzelmek elszabadulnak, és szünetet tartsunk. Fiziológiailag a testünk fenyegetésként érzékeli a heves vitát, és aktiválja az „üss vagy fuss” üzemmódot. Ilyen állapotban szinte lehetetlen racionálisan gondolkodni és meghallgatni a másik embert.
Az egészséges vita művészete az, hogy végül nem az egyik fél győzelméhez jut a másik felett, hanem a kölcsönös megértéshez. Nem arról van szó, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogyan találhatnátok közösen olyan megoldást, amely mindkettőtöket kielégít, és erősíti az egységeteket.
Olvassa el továbbá
- Miért sodródnak szét a partnerek: a ki nem mondott elvárások csendes drámája
- Miért választunk rossz partnert: a téves vonzalom neurobiológiája
